Foci szeretők blogja

A magyar labdarúgás, mint mindannyian tudjuk, olyan, amilyen, és ennek a közegnek tökéletes lenyomata a rákospalotai labdarúgócsapat. Noha a klub honi viszonylatban jól áll anyagilag, sok nézője nincsen, ráadásul a maroknyi szurkolótábor sem lehet elégedett: tavaly tavasszal a világítás hiánya (és az MLSZ türelmetlensége miatt) hazai meccseiket a fővárostól több mint kétszáz kilométerre kellett lejátszaniuk. Ősszel a kék-sárgák ugyan visszatérhettek otthonukba, ám ezúttal a játék nem ment a REAC-nak, így a fővárosiak az utolsó helyen, reménytelen helyzetből várhatják a folytatást.
Az elmúlt év utolsó napjaiban Kutasi Róbert, a palotaiak klubigazgatója azonban olyasmit tett, amelyre még a futballal nem foglalkozó bulvármédia is felfigyelt. A csapatot másfél évig sikerrel irányító trénertől, Aczél Zoltántól a klubvezetés már november elején elköszönt, így a tavaszra mindenképpen új szakember után kellett nézni. Felmerült a korábban a Budai II -stadionban dolgozó Urbán Flórián, valamint az akkor még Omán vendégszeretetét élvező Gálhidi György neve is a posztra, ám a kevésbé hálás feladatot nagy meglepetésre nem rájuk bízta Forgács József klubelnök, hanem Hevesi Tamásra. Hevesi eddigi pályafutásáról főként a zenei múltja juthat legtöbbünk eszébe, hiszen nevéhez fűződik többek között az Ezt egy életen át kell játszani című szám, amely a kilencvenes évek egyik nagy slágere volt idehaza, de szép sikere lett a Másnak látsz néven kiadott albumának is. Így felvetődik a kérdés: mit keres egy zenész az egyik magyar profi futballcsapat kispadján? A választ azonban már kevesebben tudják: a gyulai születésű fiatal szakember tinédzserkorában alacsonyabb osztályokban rúgta a bőrt, ám ekkor még nem valószínű, hogy akár csak távlati tervei között is szerepelt volna a hivatásos edzősködés, ráadásul énekesi teendői miatt még sportpályafutását is abbahagyta egy időre Hevesi. A művész köztudottan a ferencvárosi zöld-fehérekért rajong, így amikor valamelyest lecsengtek a sikerek, ez indíthatta el őt újból a sport világában. 2004 augusztusában tevékeny részt vállalt a Fradi női labdarúgócsapatának beindításában, melynek a vezetőedzője lett. Hevesi ekkor kezdte el az MLSZ edzőképző tanfolyamát, végigjárva a különböző szinteket 2008 őszén már a legmagasabb végzettséget, az UEFA A diplomának megfelelő pro licence-et is megszerezte, mellyel már bármilyen csapatot irányíthat a mester. Eközben szépen jöttek a sikerek: a 2004-05-ös idényben a női futsal bajnokságban a Fradival újoncként a harmadik helyen végzett, majd a következő idényben már nagypályán bizonyíthattak a zöld-fehér lányok a női NB II-ben, amelyet toronymagasan nyertek meg Hevesi vezetésével. Az edző ezután az első ligában két negyedik helyet zsebelt be csapatával, az idei bajnokságban pedig őszi teljesítménye alapján a harmadik helyen áll az FTC, harcban az ezüstéremért.
Hevesi eddigi eredményei, valamint a Fradi női futballistáinak egyre javuló eredményei azt is mutathatják, hogy egy fejlődőképes szakemberről van szó. Azonban azzal mindenki egyetérthet, hogy az edzőnek óriási ugrást jelenthet a REAC, hiszen a tréner még nem dolgozott férfi labdarúgókkal – még az utánpótlásban sem. Ez komoly óvatosságra ad okot, hiszen hiába karolt fel korábban is a kék-sárga klub fiatal edzőket, akik később magasabb szinten is sikeresek bizonyultak, Simon Tibornak, Mészöly Gézának, Urbán Flóriánnak, vagy éppen Aczél Zoltánnak jóval több tapasztalata volt rákospalotai szerepvállalása kezdetén, mint Hevesinek. Ráadásul a női futballban dolgozó szakemberekkel eddig nem sok jó történt, ha átnyergeltek a profi futballra, erről például Diósgyőrben tudnának mesélni a szurkolók, ahol Vágó Attilát nem éppen sikergyárosként tartják számon. A baljós jelek ellenére a palotaiak határozatlan idejű szerződést kötöttek Hevesi Tamással, ami azt mutatja, komolyan számolnak az egykori zenésszel- kérdéses azonban, hogy a klubvezetés hasonlóan elkötelezett-e a csapat megerősítése terén is. A REAC ugyanis ősszel tizenöt meccsen mindössze nyolc pontot gyűjtött, így jelenleg tíz pont a hátránya a bennmaradást jelentő 14. helytől. Ennek ellenére nem történtek komoly változások a keretben: mindössze a Debrecenben levitézlett Varga Zoltán tért vissza, gyaníthatóan a Hansa Rostockhoz távozó Lisztes Krisztián pótlására. Mellette a Diósgyőrből eltanácsolt Pintér Zoltán, az egykori angyalföldi Majoros Árpád, valamint a Fradinál feleslegessé Bartha László érkezhet Rákospalotára. Az edzőmeccseken remeklő, korábban Miskolcon is megfordult Rock azonban hiába nyerte el Hevesi tetszését, a gabonit mégsem igazolja le a klub, mivel a REAC eddig sem foglalkoztatott légióst és ezután sem kíván a klubvezetés külföldi játékost alkalmazni. Ez finoman szólva is érdekes döntés, pláne, hogy a palotaiaknak nem igazán villogott a támadósoruk ősszel, hiszen mindössze a DVTK és a Siófok lőtt náluk kevesebb gólt. Emellett a kék-sárgák védelmére is ráférne az erősítés, ám úgy látszik, a csapatnak ez a része nem fog új játékossal gyarapodni.
Kutasiék így lényegében a másodosztályú szereplésre készülnek lélekben, így Hevesinek rendkívül nehéz dolga lesz, amelyben segítségére válhat dinamizmusa, szenvedélye, valamint futball iránti alázata. Erre bizonyíték lehet egyik slágerének szövege: „a zene nem elég, kell még valami más”. Tavasszal kiderül, hogy az egykori zenész adja-e meg ezt a pluszt a Rákospalotának.